november 1, annyira klasszikus,
mint a torta közepén árválkodó meggy
ess eső, üsse kő, érdekes habitus.

telis-tele, levonható konzekvenciák
egy átlag őszi napnak meg is felel
minden szent égi koncerten kiált.

melankólia, gyászünnep.
a sírnál egy eladó szia,
este buli vagy sírnál? gyász vagy ünnep?

T

Több mint 1év új Vozal track nélkül... de most megtört a csend!
A keménykötésűek letölthető INNEN!

21-BlackJack

Tök mind1.. 21 lettem:)

KÖSZI MINDENKINEK AKI GONDOLT RÁM!

Vozal - Ne állj az utunkba km. Rovo, Dj Nidee /zene: Kreph/

letöltésért katt IDE!

November 5.
Budapest III. ker.

KÉK YUK

FankaDeli, José, MES, Vozal...

www.yuk.hu
 

Szeptember 25. Nyíregyháza - Bujtosi városliget
www.jobbik.hu/nyiregyhaza

Október 2. Budapest - Klub64
www.klub64.hu

"Több mint 60 város illetve település Hip Hop brigádja, közel 200 MC fellépése, szeptember 11-én, délelőtt 10 órától, Egerben!"

köztük VOZAL is...:)

www.neonparty.hu

Elkészült egy új dal, az új lemezről...
Letöltésért katt a képre!

2010.07.18.
Nagykálló - Sporttelep

Nyíregyháza Tigers - Szolnok Soldiers

Félidőben: pompom lányok & Vozal

több infó: www.nyiregyhazatigers.hu

A közelmúltban készült 1 Vozal interjú, melyet olvashattok ha van kedvetek!

EPIRAPSZIA

Majdnem 1 hónapos késéssel, de megérkezett...
Jó fülelést mindenkinek!
KATT A KÉPRE!

"A szívem az Úré, a rap örök UG!"
Mivel az ep késik majdnem 1 hónapot, a teljes lemezt nem tudom még mutatni, de korrektségem jeléül az Introt publikálom:) Remélem tetszeni fog:)

2010-ben az öreg zsivány visszatért egy új albummal. A jól megszokott minőség, sok közreműködő, és mindez ingyenesen egy kattintásért cserébe.

Katt a képre!

Üdv mindenkinek!

kis tavaszi informáciözön:

MÁRCIUS 12. | DNS HIP VOL 2. | BUDAPSET - TŰZRAKTÉR (VI. HEGEDŰ U. 3)

FELLÉPŐK: SzóSzólók, Vozal, José, Blanco & Pítör, Electron, Slink, Metamorf, Black City, Credo.

(flyer pár írással ezelőtt)

MÁRCIUS 15.

VOZAL - HOL VOLT, HOL NEM VOLT... EP

KÖZREMŰKÖDNEK: ARTOSCSABA, JOSÉ

ZENÉK: ARTOSCSABA, ANONIM MC

KEVERÉS MASTERING: KOLLÁT ZSOLT (CULTUS DIGITAL)

ingyéééé tőőccsed!!!

Megjelent a One Last Trick Kerekasztal című nagylemeze!

A Kerekasztal, az OLTás, és a Felbecsülhetetlen után sorban a harmadik One Last Trick lemez. A zenéket ezúttal is egytől - egyig Artoscsaba követte el. A  dalokat Artoscsaba, DJ Coma, Dózi, FankaDeli, Juró, Különvélemény, MES, Szúnyog, Ubisoft, és Vozal színesítik közreműködésükkel, amit ezúton is köszönünk nekik! A keverés a Mount Everst Studio - ban készült, Szúnyog által.

Letöltés a képre kattintva!

Halihó! Készülőben Spike új (és egyben első) lemeze, amelyen található egy Vozal & Jella közreműködés. Jó fülelést!

Egyéb infó itt: www.dnsarts.hu és www.myspace.com/dsnarts

és nem elfelejteni, hogy február 26. Szarvas, Zebra Klub - toldAmájkot

MTVBLOKK:

És akit érdekel, a II. Egri HipHop Contset elődöntőjének a videója, melyet az MTV készített, az megnézheti itt: MTV BLOKK (2009.11.14)

Páran tudják, hogy Wass Albert mellett, az egyik kedvenc költőm Ady Endre. Összegyőjtöttem pár verset tőle. Sajnos sok van, amit nem találtam a youtube-on, de érdemes olvasni őket ITT!

Nekünk Mohács kell

Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szivű sihederje,
Verje csak, verje, verje.

Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:
Én magyarnak születtem.
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
Üssön csak, ostorozzon.

Ha van Isten, földtől a fényes égig
Rángasson minket végig.
Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk.

Elbocsátó, szép üzenet

Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd
Feledésemnek gazdag úr-palástját.
Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,
Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,
Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,
Alázásodért, nem tudom, miért,
Szóval már téged, csak téged sajnállak.

Milyen régen és titkosan így volt már:
Sorsod szépítni hányszor adatott
Ámító kegyből, szépek szépiért
Forrott és küldött, ékes Léda-zsoltár.
Sohase kaptam, el hát sohse vettem:
Átadtam néked szépen ál-hitét
Csókoknak, kik mással csattantanak
S szerelmeket, kiket mással szerettem:
És köszönök ma annyi ölelést,
Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát,
Amennyit férfi megköszönni tud,
Mikor egy unott, régi csókon lép át.

És milyen régen nem kutattalak
Fövényes multban, zavaros jelenben
S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján
Milyen régen elbúcsuztattalak.
Milyen régen csupán azt keresem,
Hogy szép énemből valamid maradjon,
Én csodás, verses rádfogásaimból
S biztasd magad árván, szerelmesen,
Hogy te is voltál, nemcsak az, aki
Nem bírt magának mindent vallani
S ráaggatott díszeiből egy nőre.

Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen,
Akartam látni szép hullásodat
S nem elhagyott némber kis bosszuját,
Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben,
Nem kevés, szegény magad csúfolását,
Hisz rajtad van krőzusságom nyoma
S hozzám tartozni lehetett hited,
Kinek mulását nem szabad, hogy lássák,
Kinek én úgy adtam az ölelést,
Hogy neki is öröme teljék benne,
Ki előttem kis kérdőjel vala
S csak a jöttömmel lett beteljesedve.

Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág
Rég-pihenő imakönyvből kihullva,
Vagy futkározva rongyig-cipeled
Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát
S, mely végre méltó nőjéért rebeg,
Magamimádó önmagam imáját?
Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,
Csillag-sorsomba ne véljen fonódni
S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak:
Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.

Ugrani már: soha

Megállok pihegve, űzetve
Ugrani nem fogok tüzekbe,
Ugrani már: soha már.

Megállok s úgy állok, úgy állok,
Miként a három szent királyok,
Kik Krisztustól jöttenek.

Pokoltokból semmit se hoztam.
S amim csak volt: szét-elosztoztam.
S nem kell nekem semmi sem.

Állok egy kifosztott lélekkel
Drága, megrabolt emlékekkel,
De siváran, savanyun.

Adjatok egy jobbik világot
S akkor talán másképpen látok,
De adjatok,: de hamar.

És külömben mindennek vége,
Megállni: sorsom tisztessége
S ugrani már - soha már.

A fekete zongora

Bolond hangszer: sír, nyerit és búg.
Fusson, akinek nincs bora,
Ez a fekete zongora.
Vak mestere tépi, cibálja,
Ez az Élet melódiája.
Ez a fekete zongora.

Fejem zúgása, szemem könnye,
Tornázó vágyaim tora,
Ez mind, mind: ez a zongora.
Boros, bolond szivemnek vére
Kiömlik az ő ütemére.
Ez a fekete zongora.

Az utolsó mosoly

Óh, nagyon csúnyán éltem,
Óh, nagyon csúnyán éltem:
Milyen szép halott leszek,
Milyen szép halott leszek.

Megszépül szatir-arcom,
Megszépül szatir-arcom:
Mosoly lesz az ajkamon,
Mosoly lesz az ajkamon.

Üveges, nagy szememben,
Üveges, nagy szememben
Valaki benneragyog,
Valaki benneragyog.

Mosolyos, hideg ajkam,
Mosolyos, hideg ajkam:
Köszöni a csókodat,
Köszöni a csókodat.

Sem utódja, sem boldog őse...

Sem utódja, sem boldog őse...
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden: önkínzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.

Ember az embertelenségben

Szivemet a puska-tus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.

És most mégis, indulj föl erőm
Indulj föl, megintlen a Földről!
Hajnal van-e, vagy pokol éjfél?
Mindegy, indulj csak vakmerőn,
Mint régen-régen cselekedted.

Ékes magyarnak soha szebbet
Száz menny és pokol sem adhatott:
Ember az embertelenségben,
Magyar az űzött magyarságban
Ujból-élő és makacs halott.

Borzalmak tiport országútján,
Tetőn, ahogy mindég akartam,
Révedtem által a szörnyüket:
Milyen baj esett a magyarban
S az Isten néha milyen gyenge.

És élni kell ma oly halottnak,
Olyan igazán szenvedőnek,
Ki beteg szivvel tengve-lengve,
Nagy kincseket, akiket lopnak,
Bekvártélyoz béna szivébe.

S vél őrizni egy szebb tegnapot.
Óh minden gyászok, be értelek,
Óh minden Jövő, be féltelek,
(Bár föltámadt holthoz nem illik)
S hogy szánom menekülő fajtám.

Aztán rossz szivemből szakajtván
Eszembe jut és eszembe jut:
Szivemet a puska-tus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.

S megint élek, kiáltok másért:
Ember az embertelenségben.